Mikor kezdődött az utam? 1989. február 4-én!
Ugyanúgy szombati nap volt ez, mint idén. Érdekes a hozzáállásom a születésnapokhoz, gyakran melankolikussá és szomorúvá tesznek ezek a napok. Idén különleges érzés fogott el, olyanok társaságában lettem 23 éves, akik nagyon fontosak, akik miattam jöttek el, és velem szerettek volna lenni. Idén először Judit barátnőmmel is együtt léphettünk egy ÚJ évbe - különleges ez, hiszen egy napon születtünk, s ezen a napon biztos, hogy mindig gondoltunk egymásra, de most együtt is éltük át! Vízöntők vagyunk, akik szeretik és vágynak a szabadságra, s most mindketten új tájakon folytatjuk tovább...
Megtapasztaltam, hogy sok-sok szeretet vesz körül és egy sűrű kapcsolati háló, ami megtart! Amikor már Kölnben leszek, vissza fogok gondolni erre a napra, s ebből fogok töltekezni!
Kaptam néhány különleges ajándékot is, ami mosolygással és boldogsággal töltött el, az egyik egy Aquamarin kő, s a leírás szerint szükségem is lesz rá!
"Dein Glücksstein für den Februar ist der Aquamarin. Er bringt dich lockerlassolässig immer wieder auf den richtigen Weg und gibt dir damit ein turbotolles Gefühl von Sicherheit im Leben!"
"Február szerencseköve az Aquamarin. Ami mindig a helyes útra terel, s ezzel egy valódi biztonságérzetet ad az életben!"
A másikat drága barátnőmtől, Ritától kaptam, ami nem más mint egy Béka, ami tulajdonképpen egy fürdősó, s ha szerencsém van, fürdéskor egy herceg válik belőle!:) Még nem mertem kipróbálni....
Ha belegondolok, akkor talán azért volt különleges ez a szülinap, mert felért egy újjászületéssel. Az utóbbi időkben sok változás történt, s érzem én is, hogy más lettem. Újra ki kellett alakítanom azt, amiben jól érzem magam, ami igazán én vagyok. Ehhez sok mindent el kellett engedni, vagy föladni az eddigiekből. Nemrég olvastam egy találó idézetet: "Wer Neugeburt will, muß zum Sterben bereit sein.", azaz "Aki újjá akar születni, annak készen kell állnia a halálra."
A keresztény emberek hisznek a halál utáni életben, én hiszek az élet utáni Életben is!!
